Kanadai őssejt beültetési sikerek

A kanadai Universite Laval Kutató Központjában dolgozó Tremblay professzor és csapata régóta foglalkozik izomsorvadásos kutatásokkal és most valami olyat találtak ki, ami újdonság a palettán.

A vezető kutató azt mondja, hogy az ún. normál vagy genetikailag módosított izom prekurzor MPCs sejtek izomba történő beültetésére fókuszálnak.

A disztrofin stresszfolyamatoktól védi meg a sejtet, azáltal, hogy biztosítja a sejthártya stabilitását. Mivel a Duchennes fiúknál ez hiányzik, így az izomsejt nem tud rendesen védekezni a (fizikai) stressz ellen, így gyakran és sok pusztul. Ekkor az izomsejtekhez közeli szatelita sejtek aktiválódnak és felszaporodnak (proliferálódnak), hogy ezáltal regenerálódjék az izomszövet. Mivel a DMD esetén gyakran van szükség az utánpótlásra, a szatelita sejtek gyorsan elfogynak, hiszen számuk véges és így a szövet végletes hanyatlásnak indul.

A disztrofin-helyreállítást célzó sejttranszplantáció már 1991-ben sikeres volt, a kutatók azóta azon dolgoznak, hogy klinikai gyakorlatba ültessék át azt, ami egéren korlátozott mennyiségben és minőségben működött, de még mindig van/volt három sarkalatos pont, ami akadályozza/ta a humán felhasználás beindítását:

1. a kedvezőtlen immunválasz

2. a transzplantált sejtek rövid élettartama

3. a transzplantált sejtek gyenge migrációja

1. A "kiokosított" donor sejteknek immunkompatibiliseknek kell lenniük a befogadó szervezettel, máskülönben a fogadó szervezet visszautasítja (pl. elbánnak velük a T-limfociták). Az MPCs-ek ugyanilyen kompatibilis donoroktól származtak, de még így is szükség volt immunszupresszánsokra ahhoz, hogy a fogadó szervezetben ne váltson ki kedvezőtlen immunválaszt. Ezért a kutatók Tacrolimus (transzplantációkor használatos antibiotikum féle) beadása mellett próbálkoztak a beültetéssel. Ezzel a protokollal jó eredményeket értek el, hatékonyság szempontjából, de mégsem a legjobb megoldás, hiszen a szer növeli a rákos megbetegedések kockázatát és növeli a fertőzésveszélyt is, továbbá tönkreteheti a veséket, károsíthatja az idegrendszert, stb. Ezért alternatív megoldáshoz folyamodtak, hogy indukálják a fogadó szervezet antigénjeinek toleranciáját. Treosulfan (rákgyógyszer) kúra és egyszeri cyclophosphamide (autoimmun betegségek gyógyszere) dózis kombinációja mellet a beültetés után a fogadó szervezet donorspecifikus immuntoleranciával rendelkezett valamint kialakította disztrofinképző képességét. Ezen kívül egy másik lehetőség az, ha a beteg saját MPCs sejtjeit genetikailag feljavítják (cDNS-el vagy műkromoszómával).

2. A kutatók a transzplantációt követő vizsgálatok során azt vették észre, hogy az átjuttatott sejtek 70%-a három napon belül elpusztul nekrózis vagy apoptózis (nem programozott és programozott sejthalál) miatt. Az egyik ok, hogy a beültetés helyén már egy órával a procedúra után megjelennek a makrofágok, hogy bekebelezzék a "váratlan vendéget". Ezek olyan anyagokat bocsánatak ki, amelyek az érkező sejtekben kiváltják a programozott sejthalált.

A másik ok az un. anoikis (programozott sejthalál egyik formája), aminek következtében a sejtek elveszítik "horgonyzóképességüket", vagyis nem tudnak beépülni, így elpusztulnak. Ha megváltoztatják az apoptózis faktorait, akkor ezek a folyamatok jelentősen csökkenthetőek. Továbbá, ha felülszabályozzák az ún. VEG faktort (érbelhártya növekedési faktora), akkor az szintén növeli az MPCs mioblasztok túlélési esélyeit és beépülését az egerek izmaiban.

Végül, a harmadik ok, az maga a bejuttatási technika, hiszen a sejteknek számos fizikai stresszt kell eltűrniük a előkészítő folyamatok során valamint a beinjekciózáskor is.

3. Azt tapasztalták, hogy a disztrofin-expresszió azokra a területekre korlátozódik, ahol a páciens be lett injekciózva, ami azt jelenti, hogy a beültetett sejtek nem igazán migrálnak (pl. a vérárammal). A tudósok kitaláltak néhány megközelítést ennek elősegítésére, amelyek működnek in vitro vagy esetleg egérmodelleken, de nem működnek nagyobb állatmodellen. Azt mondják, a mioblasztok legnagyobb problémája, hogy egyelőre nem tudják őket kémiailag vonzóvá tenni az izomsejtek számára ezért aztán nehéz rávenni őket a fúzióra.

Dr. Tremblay laborja persze nem csak ezzel az egy technikával foglalkozik. Otthon vannak miosztatin gátlásban, génterápiában. Dolgoznak vírus (AAV, Lentivirus, Retrovirus) és nem-vírus (plazmidok) vektorokkal.

Minezek az ismeretek egy helyre kumulálva pedig azt tették lehetővé, hogy az összes, egyelőre megoldatlan nehézség ellenére klinikai I. fázisú kipróbálásokat végezzenek 10 DMD beteg részvételével. Vagyis allogenikus mioblasztokat (más emberből származó őssejteket) ültettek be immunszupresszió mellett. Az eredmények pedig 34%-os disztrofinexpressziót mutattak.

Ezen a ponton pedig jusson eszünkbe, hogy a 20%-os disztrofin expresszió már Becker fenotipust eredményez!

Genet Therapy Review

Jacques P. Tremblay Lab

A cikk pedig január 25-én jelent meg, Misko szülinapján. :)))

Tüdő furulya

A Lung flute nagyon okos szerkezet, amelyről már legalább öt hónapja tudok (de hogy honnan, már nem emlékszem...), akkor még nem lehetett megrendelni, bár Japánban egy ideje alkalmazzák mint TBC diagnosztikai eszközt, mert a szerkentyű tulajdonképpen erre is használható.

A találmány köhögető gépet vált ki (persze ez nyilván nem minden esetben igaz), csak annál sokkal egyszerűbb és kevésbé költséges.

A működését pedig nem érdemes agyonragozni, mert nagyon egyszerű. Az ember megfújja kb. 10-15 alkalommal. A fújás (mintha gyertyalángot fújnánk el) hatására a furulyában lévő betét fel-le mozog, aminek hatására a tüdőben is rezgés keletkezik úgy, hogy a lerakódott/letapadt váladékot felhozza és a használónak csak ki kell köpnie vagy le kell nyelnie.

Medical Acoustics honlapján lehet megrendelni. 55$ szállítási költséggel együtt, amivel a furulyát és 6 hónapra elegendő betétet kapunk. Én tegnap rendeltem meg első sorban persze Miskonak, mert a múlt héten a pulmonológus a röntgenfelvétel alapján azt magyarázta, hogy a képen látható sötét foltok bentrekedt váladékra utalnak, ami bronhitisből ered. Igaz orrfolyása és láza január óta hatszor is volt, de sosem köhögött. Tehát pont ezért lehet, hogy valami bent maradt, aminek távoznia kellene. A doktornő egyébként felírt egy OTC-s terméket, ami fel tudja oldani ezt, de miért is használnék újabb kemikáliát, ha az akusztika segíteni tud?

Szemléltető videó

Na melyik a ki?

Na jó rendben... az első napok teljes klónfeelingje után azért szépen alakulnak az egyéni vonások is. Bár a belbecs terén még nagyonis egyformán működnek. A kistesó is kiváló alvó, ami az eddigieket illeti. Miso pedig még mindig nem unta meg és ha bárki beteszi hozzánk a lábát (akár nagyszülő, aki már többször is tiszteletét tette), akkor az első, öcsire vonatkozó megjegyzés még mindig az, hogy felhívja az illető szíves figyelmét a tényre, hogy "-Megszületett a kistesóka". :)

Linolsav

A linolsav omega-6-zsírsav és mint ilyen a "jóbarát" zsírok közé sorolható. Általában elmondható, hogy jó hatással van a szervezetre: balanszírozza a hormonháztartást, segíti a fehérjeszintézist, erősíti az immunrendszert és a központi idegrendszert és jó hatással van az izületekre és a kötőszövetre is.

Ez az esszenciális zsírsav terészetes formában (glicerinészter alakban) növényi olajokban található meg, az emberi szervezet nem képes előállítani, viszont szüksége van rá. Legnagyobb arányban a sáfrányos szeklice, a szőlőmag és a mák olajában található meg - bővebb lista a wikipedián). Ezek un. száradó olajok és levegővel érintkezve gyorsan oxidálódnak és polimerizálódnak ezért napfénytől védve, száraz, hűvös helyen kell tárolni.

A linolsav segíti az izmok regenerálódását és csökkenti a gyulladásos tüneteket, ezért ez a fiúk számára kifejezetten hasznos lehet. Amiért még nagyon hasznos az az, hogy a sejtmembránokat rugalmasan tartja. A disztrofinhiány okozta "lyukakat" ugyan nem fogja betömni, de talán késleltetheti a nekrotikus folyamatokat.

A sejteket hidratált állapotban tartja, javítja az oxigén transzportot, ami segít a tüdő jobb működésében.

A linolsavat a Mg, Se, Zn, a niacin és a B6-, A-, C-, E-vitaminok segítik, hogy omega-6 zsírsavvá alakuljanak szervezetünkben.

A Duchennen kívül sok más betegségben igen hasznos lehet, rák, magas vérnyomás, különféle bőrproblémák, stb. kezelésére kiegészítésképpen.

Adagolás Ana Lúcia Langer útmutatása alapján:

1000 mg/nap

Káros mellékhatása és túladagolásos tünetei nem ismertek.

Magyarországon beszerezhető termék pl. a Lipidex.

Pici és a kicsi

Illetve már egyáltalán nem kicsi. Éppen a ma nőtt meg végleg, amikor a "kistesókával" - ahogy Miso emlegeti - hazaengedtek a kórházból.

Igen, végre megszületett Bujdosó Jónás Pál, sétagaloppnak nem nevezhető 37 hét után épen és remélem, egészségesen. A "remélemben" persze benne van egyszerre minden optimizmusom és minden pesszimizmusom is, azt hiszem nem kell a miértet magyarázni annak ellenére, hogy tudjuk a genetikai vizsgálatból: biztosan nem lehet Duchennes.

Misko tényleg izgatottan várta a család új tagját, olyannyira hogy amikor március eleji kórházi kitérőm után végre hazaengedtek, akkor az oviból hazajövet az autóban kiabálta, hogy "kibújt a kistesó!". Aztán persze végül beérte velem és a "még nem"-el, de amikor meghallotta, hogy végül tényleg kibújt, akkor nem maradt eszköz az apai kézben, amivel vissza lehetett volna tartani a kórházi látogatástól. Így már a szülés napján bejöttek, hogy a komoly nagy testvér jogán mindenkit rendreutasítson: "csendben kell lenni, mert alszik a kistesó!". S ő valóban csendes volt és gyengéd. Simogatta és puszilgatta a törékeny csomagot, hogy 72 óra elteltével maga kocsiztassa ki a kórházból.

Egyelőre idehaza sem lankad a lelkesedés, ami leginkább az "esti műsor" kereteiben nyilvánul meg. Segít és közreműködik amiben csak lehet. S amikor elérkezik Jojónak a fürdés utáni etetése, szépen elhelyezkedik a foteljában egy könyvvel és mesél, ha pedig kész, mert elérkezett a fekvése ideje, akkor nem mulaszt el puszit adni a kicsinek.

Ettől persze még előfordulhat, hogy nemsokára közli, hogy akkor most már eleget babázott és vigyük szépen vissza oda, ahonnan hoztuk, de az indulás mindenesetre nekem szép és kedves.

Persze azért öcsi is megtett mindent a jó hangulatú indulásért. Hazaérve a mózeskosárból előkerült a Miskonak gondosan választott ajándék: egy Dínós könyv, egy Spinosaurus és egy Triceratops :))), aminek persze a nagytesó elképesztően örült. Este pedig, amikor végre kicsit összebújtunk a mi ágyunkban, akkor suttogva mondta:

-Mama olyan aranyos ez a kisöcsi, honnan tudta, hogy dínót szeretnék?

-Biztos fülelt a pocakomban és megjegyezte.

...

-Te mama, tudod ám, hogy nagyon szeretlek! - mondta vigyorogva és nem voltam benne biztos, hogy bevette a szövegemet.

Tavaszi találka

Végre megint ott lehettünk, bár nem hosszasan, mer ugye veszélyeztetettségi letiltásban vagyok... megint voltak új arcok, ami jó, mert ismét akadt család aki nyit a közösségi élet felé és persze szomorú, mert eggyel több a diagnózis.

No de a vidámabb részétét nézve, jó dolog ez mindenképpen, eszünk-iszunk-beszélgetünk és még a gyerkőcöknek is van program.

Ja és ami részünkről a lényeg, hogy előkerült "Colombo felesége", azaz végre Misko is részt vett az összejövetelen, bár idő előtti kidőlés következtében apja nagyszülőknél deponálta. :)))

Szóval köszönet Gabinak és a Gyógyító Jószándék Alapítványnak és mindenkinek aki résztvesz ezeken a találkákon, hogy kicsit együtt lehessünk!

Képekben