WNT7A

Hogy miiii? Na hát én is így kezdtem olvasni, mert ha jól nézem már megint van valami új a nap alatt.
Nem, ez most nem konferencia update. Sorstársné dobta át a linket, hogy bogozzam ki.
Csak a felszínt sikerült megpiszkálni. De nem vagyok elkeseredve, mert, ha egy kutatásban szerepel az őssejt szó, akkor azért vannak bennem nagy kérdőjelek. Nagyon bonyolult és ingoványos terep. Ezen kívül tele van olyan, általam eddig ismeretlen aspektusokkal, mint a planáris sejt polaritás (PCP), amiről még most is csak halványan kapisgálom, hogy megeszik vagy megisszák.
Tehát viszonylag nehéz dolgom lesz érdemi összefoglalót készíteni a mechanizmusról, ezért inkább csak az írom le, amitket a publikáció után a különféle tudományos magazinok írtak.

Egy újszerű protein injekció mdx egerekbe juttatva megnövelte azok izomerejét és izomméretét. A kutatás a PNAS hasábjain jelent meg három napja. Dr. Rudnicki, az ottawai kutatócsoport vezetője példátlan és drámai hatásról beszél, amely nemcsak a disztrófiák kezelésében, hanem az atrófiák esetén is sikeres lehet. Annak ellenére, hogy a magam részéről még nem találkoztam ezzel a kutatással és még csak a professzor nevét sem ismertem eddig, egy olyan kutatóról van szó, aki a Kanadai Genetikai Társaság vezető személyisége és munkáját az MDA is támogatja 2011 óta.
Az már a kutatócsoport előző munkáiból kiderült, hogy egészséges szövetek esetében a WNT7A nevű protein segíti a növekedési és regenerációs folyamatokat. A Duchenne-es egereken végzett tesz pedig bebizonyította, hogy beteg szervezetben is dolgozik a szer, méghozzá kétszeres erővel dolgozott az izomméret megnövelésén és kevesebb volt az izomsérülés is.

A publikációról szóló kivonatokban és cikkekben mindig szót ejtenek az őssejtekről is, de komolyan nem tudom, hogy azért van-e beleírva, hogy több legyen a google-ben a találati szám vagy azért, mert valóban kapcsolatba lehet hozni a kutatást őssejtekkel. Minden esetre a prof a multidiszciplináris OHRI laborban dolgozik, ahol őssejtekkel is foglalkoznak...

Szóval a mechanizmus valahogy úgy néz ki, hogy ez a protein lead egy jeld egy Fzd7 nevű receptornak, amely beindít és felgyorsít regenerációs folyamatot a szatelita sejtek stimulálásával. Mindezt a már emlegetett PCP mechanizmuson keresztül teszi.

Angol verzió a Science Daily hasábjain olvasható

Halolaj

David Feder nem véletlenül "erőltette" ezt a témát már három évvel ezelőtt. Brazil kutatók azt figyelték meg mdx egereken, hogy az étrendkiegészítőként ismert EPA és DHA csökkenti a CK szintet és a mikroelhalások mennyiségét. A halolajkúra után az állatokban szignifikánsan csökkent a gyulladásban lévő területek aránya.

Röviden, a halolaj csökkentheti a tünetelőrehaladási sebességet.

Én a Lipidex-et adom Miskonak már majdnem három éve, de biztosan van kiváltó termék. Termékválasztásnál ügyeljünk a minőségre, hogy legyen is értelme annak, amit csinálunk - pl. érdemes megnézni mit írnak a gyártási folyamatról (hidegen sajtolva jó). A Lipidex óriási (kb. 1,5-2 cm) lágyzselatin kapszula, Miskot kivéve szerintem mindenki nehezen nyeli le. Csak akkor vegyétek ezt, ha a gyerek le tud nyelni lóbabot egyben.

Kapszulát szétbarmolni nem ér!!! Nem ott fog felszívódni, ahol kell.

A kutatás egyébként brazil és tervezik a humántesztet is.

Charmeseal

A leánykori néven poloxamer 188-ként emlegetett szerről Lakatos Andi épp bejegyzett erről a közelmúltban, így nem fűzök hozzá sokat, csupán annyit, hogy épp most folynak a hosszútávú toxicitási tesztek és 2013-ra tervezik az klinikai próbákat. Ha pedig minden megfelelően alakul, akkor 2016-ban emelhetjük le először a patikapolcról.
A jövőbeni felhasználást egyébként úgy kell elképzelni, mint a cukorbetegeknél az inzulinozást.
A P188-al kapcsolatban azért volt egy dolog, amin a konferencián tartott előadáson elszomordtam. Az első, 2005-ben végzett kutatások a kardiomiopátia kezelésről szóltak. Ezek után, a későbbi eredmények azt mutatták, hogy a vázizmokra is gyakorol hatást a szer, azonban a jövőre induló humántesztet úgy állítják majd be, hogy csak a tüdő és a szív van fókuszban. Ezek szerint az állattesztek mégsem voltak várakozáson felüliek.
A Charmeseal ugye azért jó, mert egy nagyon gyakran alkalmazott anyag és talán gyorsabban átmegy a bürokrácián. Ugyanakkor a cég non-orphan, azaz "nem ritka" indikációra is fejleszti, ami rossz esetben fiókba teheti a szert. Tehát mindent összevetve egyik szemem sír, a másik nevet, miközben nagyon drukkolok, hogy a DMD csapásvonalon érjen célba a sejthártya-sebtapasz.

Action Duchenne Konferencia 2012 - Tüdőmanagement

Már megint fel vagyunk dobva.
A profi szervezés, a jelenlévő családok, a kutatók és alapítványok nagyon inspirálóan hatnak az emberre. De nem csak inspiráló egy ilyen rendezvény, hanem megnyugtató is. Itt szinte kézzel fogható a kutatás expresszvonata. Mert ez most már tényleg erre hasonlít és remélem, hogy jövőre TGV-vel lehet majd párhuzamot vonni.
Tudom, hogy otthon, a fotelban ülve nagyon nehéz elképzelni, hogy mitől is vagyok ilyen lelkes, mert egyelőre egyikünk sem úgy megy a patikába, mint egy cukorbeteg. De mégis, már megint van valami izgalmas a látóhatáron. Na jó-jó, nem adj uram, de azonnal stílusban, ugyanakkor mégis úgy érzem három nap után, hogy lassacskán karnyújtásból piszkálgatjuk a doboz szélét.
Néhány konkrétumról már hallottatok, most jöjjön egy olyan téma, amely már msot is fontos a mindennapokban:

Tüdő-management
Nagyon örülök annak, hogy egymás után két előadást végigülve arra jutottam, hogy a mi NM Centrumunkon belül a törökbálintiak hozzáállása és szakértelme tökéletes összhangban van a rendes nyugateurópai szinvonallal. Az persze már más kérdés, hogy az idősebbek légzéstámogatása mennyire megoldott (majdnem semennyire), de az látszik, hogy a féléves rutinban elvégzett vizsgálatok, az esetlegesen előírt légzőtorna és a prevenciós hozzáállás jó írányba mutat. Sőt, azt kell mondjam, az odafigyelést itthon korábban kezdjük (ahogy most látszik nem alaptalanul), mint ködös albionban.
Bemutattak lélegeztető és köhögtető gépet, elmondták, hogy melyiknek mi a szerepe és miért fontos. A köhögtető gép használatát akkor érdemes elkezdeni, ha úgy halljuk, hogy a köhögés halkul. Angliában úgy oldják meg a helyzetet, hogy a kórházból ki lehet kölcsönözni gépet akkor, amikor éppen szükség van rá (pl. valamilyen vírusinfekció során). Eleinte elképzelhető, hogy elegendő a szülőnek egy "haspréssel" rásegíteni (a technikát nyilván el lehet sajátítani Törökbálinton) vagy egy gép nélküli lufiszerű balonból levegőt préselni a tüdőbe, ami erőteljesebb köhögést tud előidézni.
A köhögés segítő gépet úgy kell elképzelnünk, mintha egymás után kapcsolnánk be a hajszárítót és a porszívót. A légvétel során kb. 3mp-en keresztül levegőt présel a tüdőbe, majd egy gombbal átkapcsolva megváltozik az irány és kiszívja a levegőt a tüdőből felszakítva a megült váladékot. Fontos a "tüdőtakarítás", akár kisebb vírusfertőzéseknél is, mert megelőzi a nagyobb bajokat. Anesztézia után is szokták alkalmazni és általános értelemben véve pedig hatékonyan segít azoknak, akik napközben is elálmosodnak, mert már nem olyan erőteljes a légvételük. A köhögtetőt használók továbbá visszanyerik hangerejüket is.
Elmondták, hogy éjszakai légzéstámogatásra már akkor szükség van, amikor éjszaka a REM fázisban már 7%-os az oxigénkiesés. Ekkor olyan gépet alkalmaznak, amely által a széndioxid távozni tud.

Öt tünet, ami a csökkent légzőképességről árulkodik: reggeli fejfájás, általános fáradság, csökkent étvágy, napközbeni elbóbiskolás, rossz éjszakai alvás.

A gyerekek nagy része általában jól viseli a légzéstámogatást, mert hamar rájönnek, hogy jobban érzik magukat tőle. Ugyanakkor nem mindenkinél lehet elsőre eltalálni a megfelelő maszkot, így az első fél év sokaknál jár bizonyos mennyiségű megpróbáltatásokkal. Szerencsére azonban sokféle méretű és formájú maszkor lehet beszerezni, így mindig van remény, hogy az ember megtalálja a megfelelőt.

TACT

A TACT a TREAT-NMD terápiás tanácsadó testülte. A testületet azért hozták létre, hogy az érdemleges kutatások valóban fentmaradjanak a rostán.
Amikor három éve először összeszedtük, hogy hol és milyen kutatás folyik éppen, akkor azt tapasztaltuk, hogy 160-nál is több próbálkozás folyik egyszerre, hektikus támogatási rendszerben. Sokan tűnnek el a süllyesztőben ilyen-olyan okok miatt. Mert az ok nem mindig a pénzhiány. Rendben, lehet a relatív értelemben vett amatőr hozzáállás. Ezzel persze igazából nem bírálni szeretném a kutatókat vagy az egyéni szülői ambíciókat, de tény az, hogy aki rájön pl. arra, hogy a pókméreg a srácoknak hasznos, az egymagában nem biztos, hogy jól tudja marketingelni a projektet, ismeri a gyógyszerügynökségek útvesztőit, meg tud szervezni egy klinikai próbát, amely tesztnek jól kell meghatározni a folyamatát és a céljait. Röviden, roppant sok a buktató még egy jó szernek is, valamint jobb elkerülni egy reménytelen próbálkozásba történő pézinjekciót.
A TACT tehát mindenkin segít egyszerre: segíti a szülőket (általa nem keltenek felesleges reményeket, ugyanakkor megtudják miben van valós lehetőség), segíti a kutatókat (tovább tudja lendíteni őket a megfelelő irányba) és segít az invesztoroknak (világossá teszi számukra a befektetési útvonalat). Ez egy sok-sok tagot számláló testület, amely független véleményezést szolgáltat a neuromuszkuláris közösségnek. Évente több alkalommal üléseznek (legutóbb a közelmúltban Csehországban), amikoris a megjelent tagok átbeszélik a beérkezett anyagokat és adnak egy nyilvános értékelést azokról. Ez a véleményezés útbaigazítást ad a továbbiakban az alapítványoknak is arra vonatkozólag, hogy hová irányítsák a felhalmozott alapokat.
Persze joggal merülhet fel a kérdés, hogy mi van akkor, ha egy szert nem a feljlesztők elvárásainak megfelelően minősítenek. Erre láthatunk is példát a laminin és a poloxamer esetében. Ezek 2010-ből származó minősítések, amely szerint a kutatókat további állatkísérletek elvégzésére szorítják. De ez nem hátrány, sőt. Biztosabbá teszi az útvonalat, bár kétségtelenül hosszabbá. Az eredmény pedig mindent összevetve magáért beszél, a poloxamer esetében a preklinikát éppen zárják és a jövő év elején kezdik az ígéretes humánteszteket.
Ami még ebben a testületben zseniális, hogy amolyan világ proletárjai egyesüljetek módon valóban szorosan összefon mindent a DMD világában. Működésével pl. csak látszólag hosszabbította meg a poloxamer tesztet. Ugyan további preklinikát javasoltak, de a javaslattal elnyerték az alapítványok gyorsabb támogatását. Az alapítványoknak pedig nem kellett további drága időt és pénzt arra fordítani, hogy szakvéleményeket gyűjtsenek be.
Vannak gyógyszerreménységeim, amelyeket nagyon szeretnék a jövő áprilisi véleményezendők listájában látni már...

HT-100 a Halo Therapeutics-tól

A tavaly alapított cég azért izgalmas vállalkozás, mert teljes egészében DMD-s alapítványok (14db)  tulajdonában van. Az apparátus nem nagy, de annál elkötelezettebbek. Egy halofuginone nevű szerre mozdultak rá, teszem hozzá nem véletlenül. A szert már kr.e. 4700-ban is használták, hiszen egy Dichroa febrifuga nevű növényből viszonylag egyszerűen kivonható. A hortenziafélékhez tartozó örökzöld növény szerepel az 50 legfontosabb kína gyógynövény listáján. Magyarul említik lázfűnek, amely nevet feltehetőleg azért kapta, mert maláriaellenes szert fejlesztettek belőle a múlt század negyvenes éveiben. Ez végül nem bizonyult hatásosnak, így állatgyógyszer lett belőle, amelyet a mai napig használnak.
Miért tűnik első ránézésre jolly jokernek a HT-100? Nos leginkább azért, mert a Duchenne betegség kezelésének szentháromságával van felruházva. Azaz antifibrotikus, gyulladáscsökkentő és regeneráló hatása van. A prezentációt tartó cégvezetővel volt alkalmam beszélgetni AD előadáson kívül és, ha levonom az alaphozzáállást, mely szerint, ha kutató/gyógyszeripari dolgozó alapítványi képviselővel beszél a saját fejlesztéséről, akkor felturbózza a lelkességet, akkor ez a szer még mindig elég jónak tűnik.
Az egértesztekből állítólag dunát lehet rekeszteni, ami nekem mégis elgondolkodtató, hogy dko vagy telomerdeficiens egereken nem tesztelték és már nem is fogják, mert 2013 első felében menetelnek tovább a humántesztekkel (azért végeztek retriever tesztet is, az nyilván reprezentatívabb). Ez akár jó is lehet, de veszélyei is vannak, hiszen tudjuk, hogy az mdx egerek nem eléggé betegek ahhoz, hogy jól reprezentálják azt, ami a fiúkkal igazából történik. Ez esetben ezt azért tartom kvázi veszélynek, mert a céget alapítványok finanszírozzák. Vagyis, ha sokat költenek egy nem működő molekulára, akkor az a többi értelmes dologtól veheti el a pénzeket. De ennek persze a fordítottja is igaz, ha működik a szer, mert akkor épp hogy felgyorsulhatnak az események. (Amire megvan az esély, mert együttműködésben vannak a DART Therapeutics-al, de erről majd máskor).
No de kanyarodjunk vissza az egérteszthez. Mdx modellen azt figyelték meg, hogy a nagyon korai szakaszban megkezdett kezelés esetében az egér gyakorlatilag beteg sem lesz. Ez persze aktuális közösségünknek első hallásra nem kifejezetten érdemi hír, hiszen ez azoknál fog pontot érni, akiket nagyon korán diagnosztizálnak majd a jövőben. Ami mégis bizakodásra ad okot, hogy idősebb egereket is teszteltek és megfigyelték, hogy nemcsak megállította a sorvadási progressziót, de még javított is az állapoton.
A szer egyébként szerencsés esetben gyorsan átmehet a gyógyszerügynökségeken (FDA, EMA), mert rengeteget volt tesztelve (8 klinikai vizsgálat, de nem DMD).
Mellékhatások tekintetében annyit tapasztaltak, hogy nagy dózisban szédülést és hányást okoz. De ezt meg fogják oldani, a szer átcsomagolásával (pl. majd kapszuláznak, ami a bélbő felszívódva már nem okoz hányást).
Ami a jövő évi terveket nézve jó hír, hogy a humánteszten sokféle dolgot fognak párhuzamosan kipróbálni, ami szintén gyorsíthat a folyamatokon. A nyolc hónaposra tervezett, öt központos (mind az Államokban lesz) teszt során kipróbálják a szert ambuláns és nem ambuláns, szteroidos és nem szteroidos (és ezek kombinációi) betegeken is.
Tehát drukkolunk és lelkesek vagyunk, mert ha már a TACT (erről is majd egy másik posztban) is így tesz, akkor jó okunk van rá.