2012. november 15., csütörtök

Action Duchenne Konferencia 2012 - Tüdőmanagement

Már megint fel vagyunk dobva.
A profi szervezés, a jelenlévő családok, a kutatók és alapítványok nagyon inspirálóan hatnak az emberre. De nem csak inspiráló egy ilyen rendezvény, hanem megnyugtató is. Itt szinte kézzel fogható a kutatás expresszvonata. Mert ez most már tényleg erre hasonlít és remélem, hogy jövőre TGV-vel lehet majd párhuzamot vonni.
Tudom, hogy otthon, a fotelban ülve nagyon nehéz elképzelni, hogy mitől is vagyok ilyen lelkes, mert egyelőre egyikünk sem úgy megy a patikába, mint egy cukorbeteg. De mégis, már megint van valami izgalmas a látóhatáron. Na jó-jó, nem adj uram, de azonnal stílusban, ugyanakkor mégis úgy érzem három nap után, hogy lassacskán karnyújtásból piszkálgatjuk a doboz szélét.
Néhány konkrétumról már hallottatok, most jöjjön egy olyan téma, amely már msot is fontos a mindennapokban:

Tüdő-management
Nagyon örülök annak, hogy egymás után két előadást végigülve arra jutottam, hogy a mi NM Centrumunkon belül a törökbálintiak hozzáállása és szakértelme tökéletes összhangban van a rendes nyugateurópai szinvonallal. Az persze már más kérdés, hogy az idősebbek légzéstámogatása mennyire megoldott (majdnem semennyire), de az látszik, hogy a féléves rutinban elvégzett vizsgálatok, az esetlegesen előírt légzőtorna és a prevenciós hozzáállás jó írányba mutat. Sőt, azt kell mondjam, az odafigyelést itthon korábban kezdjük (ahogy most látszik nem alaptalanul), mint ködös albionban.
Bemutattak lélegeztető és köhögtető gépet, elmondták, hogy melyiknek mi a szerepe és miért fontos. A köhögtető gép használatát akkor érdemes elkezdeni, ha úgy halljuk, hogy a köhögés halkul. Angliában úgy oldják meg a helyzetet, hogy a kórházból ki lehet kölcsönözni gépet akkor, amikor éppen szükség van rá (pl. valamilyen vírusinfekció során). Eleinte elképzelhető, hogy elegendő a szülőnek egy "haspréssel" rásegíteni (a technikát nyilván el lehet sajátítani Törökbálinton) vagy egy gép nélküli lufiszerű balonból levegőt préselni a tüdőbe, ami erőteljesebb köhögést tud előidézni.
A köhögés segítő gépet úgy kell elképzelnünk, mintha egymás után kapcsolnánk be a hajszárítót és a porszívót. A légvétel során kb. 3mp-en keresztül levegőt présel a tüdőbe, majd egy gombbal átkapcsolva megváltozik az irány és kiszívja a levegőt a tüdőből felszakítva a megült váladékot. Fontos a "tüdőtakarítás", akár kisebb vírusfertőzéseknél is, mert megelőzi a nagyobb bajokat. Anesztézia után is szokták alkalmazni és általános értelemben véve pedig hatékonyan segít azoknak, akik napközben is elálmosodnak, mert már nem olyan erőteljes a légvételük. A köhögtetőt használók továbbá visszanyerik hangerejüket is.
Elmondták, hogy éjszakai légzéstámogatásra már akkor szükség van, amikor éjszaka a REM fázisban már 7%-os az oxigénkiesés. Ekkor olyan gépet alkalmaznak, amely által a széndioxid távozni tud.

Öt tünet, ami a csökkent légzőképességről árulkodik: reggeli fejfájás, általános fáradság, csökkent étvágy, napközbeni elbóbiskolás, rossz éjszakai alvás.

A gyerekek nagy része általában jól viseli a légzéstámogatást, mert hamar rájönnek, hogy jobban érzik magukat tőle. Ugyanakkor nem mindenkinél lehet elsőre eltalálni a megfelelő maszkot, így az első fél év sokaknál jár bizonyos mennyiségű megpróbáltatásokkal. Szerencsére azonban sokféle méretű és formájú maszkor lehet beszerezni, így mindig van remény, hogy az ember megtalálja a megfelelőt.


Nincsenek megjegyzések: