2016. szeptember 26., hétfő

Utrofin, ami mindenkinek jó lesz

Sínen vagyunk, mint József Attila.
Most ezt érzem.
Na jó, Kay Davies (a molekula anyja) már úgy 5 éve elmondta ezt, aztán nagyon nem jött be neki. Úgy volt ő ezzel, mint Shrek és Szamár: ha látod a fényt az alagút végén, ne menj ki! Dr Davies azt mondta, látta - aztán tényleg nem ment ki és bennem azóta is van egy rendes hiátus az elcsendesedett utrofin-ügyben.
Nem tudom, hogy minek köszönhető az aktuális pezsgés, bár szinte valószínű, hogy az elvtársak magukhoz tértek a nyaralás után. Igazából mindegy is, számunkra az a lényeg, hogy történjenek a dolgok és most bizony történnek. Szeretem, amikor az alap optimista énemre ráraknak még egy lapáttal - mert persze nekem is vannak szar napjaim és olyankor remek dolog egy ilyen hírbe csimpaszkodva megpattanni a gödör fenekéről.

Picit időutazzunk és nézzük át (a teljesség igénye nélkül), hogy miként haladt a kutatás:
2008 - SMT C1100 vegyület 30000 közül a legsikeresebb lett az utrofintúlszabályozás terén, az oxfordi Summit cég kezdte meg a konkrétabb fejlesztést, majd stratégiai együttműködést kötöttek a kaliforniai BioMarin céggel
2010 - az éppen BMN-195 néven futó vegyület megbukott a sikeres egérteszteken a humán kipróbálás után
2011 - Summit visszaveszi az irányítást (ekkor hangzott el Dr Davies emlékezetes mondata "látom a fényt az alagút végén")
2012 - ismét SMT C1100 néven, újabb humán tesztek indultak, ezúttal folyadék formában juttatták a szervezetbe az anyagot. Sikert hozott az egészséges egyedeken végzett kísérlet, nőtt az utrofinszint a szervezetben
2013 - DMD-s pácienseken is teszteltek, de kiderült, hogy nem megfelelő a felszívódás az egészségesekhez képest, akik általában kevés zsiradékot fogyasztanak az elhízás miatt és ezért nem szívódott fel rendesen. Megismételték a tesztet úgy, hogy tejjel kellett bevenniük a gyerekeknek, és ezzel párhuzamosan dolgoztak egy újabb vegyület formáción. Most ebben az PhaseOut tesztben mindkettőt tesztelik, a régit (F3) és az újabbat (F6). Emiatt csúszott a projekt annyit, hogy elérkezzünk 2016-ba.

A fentiekben vastagon benne van, hogy nem leányálom a fejlesztés. Nyilván versenyt futunk az idővel, amit a kutatók pontosan tudnak.

Viszont most itt a hír és azt gondolom nem is akármilyen morzsa - csak hogy végre a lényegre térjek.

Ezutromid névre hallgat a szer újabban és még mindig a Summit fejleszti. Olyannyira, hogy a mai friss hír szerint gyorsító-pályára lépett az FDA-nál (Államok Gyógyszerügynöksége), sőt az EMA-nál is. Ez utóbbinak azért tessenek nagyon örülni, mert ez meg az EU Gyógyszerügynöksége. Vagyis nem kell fejben csomagolni, hogy az óceán túlpartjára emigráljunk a gyerekek érdekében, mert elvileg a közelünkben is adott lesz a lehetőség. Persze nyilván költői kérdés egyelőre, hogy itthon mikor lehet ehhez hozzájutni. Mindenesetre, ha itt lesz az ideje, ez gyorsabban és egyszerűbben fog menni, mint az exon skipping esetében. De ez csak az optimista becslésem, mert ennyire azért nem vagyunk előre.
A gyorsító-pálya praktikusan azt jelenti, hogy egyfelől kapott egy un. árva gyógyszer státuszt, amelyet a ritka betegségek kezelését szolgáló szereknek szokás adni. Ez amolyan ösztönző csomag, sok olyan lehetőséggel, ami segít a cégeknek a legalizálási folyamatban és piacra jutás körüli felhajtásban. Ezen kívül ami lényeges, hogy folyamatos konzultációs lehetőséget biztosít az FDA-val, ami azért kell, mert nem egy-egy szakasz lezárta után böffent rá valamit a hivatal, hanem lehet közben is okosan terelni a folyamatokat, illetve könnyebben juthat az "új gyógyszer jelöltek" listájára (ne feledjük, vadiúj szert engedélyeztetni sokkal nehezebb, mint egy már meglévő hatókörét szélesíteni). Jó eredmények esetén gyakorlatilag megvan a lehetőség a felgyorsított piacradobásra.
Ebből a helyzetből ráhajtani egy nem kettős vaktesztre ugyan merész húzásnak tűnik, de ugye az exon skipping esetében is bejött végül, hogy 21-re lapot húztak. Vagyis, ha a tervszerűséget nézzük, akkor adott 40 páciens, akiken a következő 6 hónapban tesztelni fognak. Ebből az következik, hogy 2017 őszére várjuk a kiértékelést és ha az sikeres, akkor elvileg akár zöld is lehet a lámpa.
Mit is mondhatnék... bazira szurkolunk.

Kinek jó az utrofin terápia?
Ez egy olyan szer, amely nem válogat a betegek között: MINDENKINEK JÓ. Sőt, természetesen a Beckereseknek is hasznos. Nem számít milyen a mutáció, mert ennek a kezelésnek semmi köze a disztrofint kódoló génhez. Az ezutromidot orálisan adható tabletta formában készítik ezúttal. Azt várják, hogy nemcsak lassítja a folyamatot, de optimális esetben meg is állítja. Tegyük hozzá, mint minden más szerre, erre is vonatkozik, hogy akkor jó a hatásfok, ha sok izmon tud dolgozni. Minél fiatalabban kezdik, annál jobb.

Mi az utrofin és miért kell nekünk?
Nagyon hasonló molekula a disztrofinhoz, amelynek termelődése a születéskor gyakorlatilag megáll és ennek helyét veszi át a disztrofin egy átlagos emberben. Az elvi lehetőség a termelésre persze megmarad és az utrofin modulátor ezt használja ki. Arra ösztönzi a sejtet, hogy újra termeljen. Ekkor az utrofin szépen elmegy a sejthártyához és beépül oda, ahová a disztrofinnak kellett volna. Volt lyuk, nincs lyuk. Elvileg ennyire egyszerű.

Elég lesz majd csak az utrofin?
Egyfelől azt sejtetik, hogy igen. Másfelől pedig azt, hogy igenis szükség van a koktélra. Tehát feltehetőleg azért első körben maradna a szteroid, a lisinopril és a spirolactone, az idebenon és az esetleges egyebek.
Itt jegyezném meg, hogy létezik egy másik utrofinserkentő is, mégpedig a biglikán, amely várhatóan erősítheti az ezutromid hatását (biglikánról hamarosan...)

Nincsenek megjegyzések: